Oktatott táncok
Son cubano
A son az alapja a mai salsának
Ez egy táncolható zenei műfaj, ami XVI. században született Kubában, a spanyol és az afrikai zene elemeinek ötvözésével.
A XIX. század végén már megjelent ez a tánc Kuba keleti részében (Guantánamo, Baracoa, Manzanillo y Santiago de Cuba), majd 1909-ben a katonák révén Havannába is eljutott, de igazán az 1920-as években kezdett el népszerű lenni az egész országban a rádióadások megindulásával.
A kubai polgárság megvetette az új műfajt, a kormány pedig betiltotta.
A nemzetközi sikerek után azonban, amit a Septeto Habanero (híres kubai zenekar) ért el, már a legkifinomultabb tánctermekben is helyet kapott ez a stílus, a lemezkiadók pedig korlátlan terjesztést biztosítottak a son zenének.
Noha a son ritmusa eredetileg Kuba keleti régióiban (oriental de Cuba) született, ki kell emelni a havannai Ignacio Piñeiro-t (el poeta del “SON”) és zenekarát, a Septeto Habanero fontos szerepét, akik kikristályosították ezeket a son ritmusokat.
Ignacio Piñeiro volt valószínűleg az első, aki legelőször használta a salsa szót, az Échale salsita című számban.
1931-ben először történt meg a világon, hogy millió fölé emelkedjen az eladás a latin műfajban. Ez a szám az "El Manisero" volt, zenei műfaj: Son-pregón, zene: Moisés Simons, ének: Antonio Machín.
Az első zenekari fellások ezeket a tipikus hangszereket használták: gitár, tres, bongó, botija, marímbula majd később ezekhez jött hozzá még a bőgő, calve és maraca. A jobb hangzást keresve még később legalább egy trombita is bekerült a zenekarba.
Különféle variácok születtek a műfaj történetében: Changüí, Sucu-sucu, Son Montuno, Guajira-son, Guaracha-son, Bolero-son, Son-pregón, Afro-son, Son-guaguancó, Songo, Timba ...
Son montuno
1936-ban Arsenio Rodríguez kibővítette a formátumot, hozzáadva a zongorát, tumbadorákat és trombitákat. Ezzel más hangzást hozott létre, amelyet elfogadtak, és már megkülönböztettek a hagyományos son-tól.
A Son Montuno-ban a kórus által énekelt refrén, és az előadás módjának intenzitása adja a különbséget, valamint a zenészek szóló improvizációja is alapvető szerepet játszik a különbözőségben.
Ezek a kubai elemek később befolyással vannak, több más a Kubán kívüli egyéb ritmusokra, mint például a Jazz. Kubán belül pedig erős hatással volt sok népszerű zenére mint a Mambo, Chachachá, Guaracha, Guajira, Songo, Timba, afro-kubai Jazz.
A Son tette ismertté Kubát világban.
Son, ChaChaCha, Mambo....
A son zene története, fejlődése, divattá válása.
A son és charanga zene különbsége.
A son cubano, mint tánc. (Különbségek az ország 2 vége, Santiago de Cuba és Havanna között, és miért?)
Milyen zene evolúciójából alakult ki a ChaChaCha és a Mambo?
Miért lett népszerűbb a mambo külföldön (Mexikó, Kalifornia), mint Kubában, ahol született?
Hogyan kapcsolódnak ezek a ritmusok, táncok a casino-hoz, hogyan épültek bele?
Aki beszél minderről: José Rey a Salsa Tropical tánciskola alapítója (kubai táncos, tánctanár, koreográfus, dj)
A salsa elnevezés létrejötte
1963 és 1968 között Jerry Masucci amerikai üzletember (a kubai idegenforgalmi minisztérium volt munkatársa) New Yorkban létrehozott egy új projektet,ami a Fania Records, és a Fania All Stars volt, amellyel a kubai zenét akarta bemutatni világnak, az Egyesült Államok tiltásai ellenére, amelyek Kuba és az USA közötti politikai konfliktusok miatt voltak.
Az emberek a koncerten hallgatták a zenét, anélkül, hogy meg tudták volna különböztetni a különböző ritmusokat, táncoltak rá, és a kubai zenészek azt mondták erre, hogy ez olyan, mint a salsa (egy szósz). Innentől használják a salsa elnevezést a világban.